Szertorna

Halihó!

Ne szokjátok hozzá, hogy mindennap írunk majd, most így alakul :) Ugyanis van mondani valóm! Ugye nagy kérdőjel volt idáig ez a sportolás dolog nekem. Az nem kérés, hogy szükségem van valamire, mert az úszás bármennyire is tetszett, egy idő után, már nem voltam valami lelkes, és bőven ráérek még megtanulni úszni. Szóval eddig kerestük azt a lehetőséget, ahová járhatok, hiszen bármilyen sportról is legyen szó mindenhol 4 éves kortól várják a gyerekeket. Viszont a mozgásra igényem van és mivel a sport szeretetét kaptam mindkét szülőtől, sőt nagyszülőtől is, így nem kérdés, hogy ez egy központi helyet fog elfoglalni az életemben. Aztán azt majd én döntöm, el, hogy mennyire fontos helyet kap, mert erőltetni semmit nem fognak. A lényegre térek :) Végre találtunk egy olyan helyet, ahová tudok járni, és tejesen véeletlenül akadtunk rá,úgy hogy Fecó megmutatta mamsznak az új helyet ahol egy irodát fognak bérelni a 12. ker-ben és az épület másik felében pedig egy hiper szuper tornaterem van gyerekenek, ahol különböző órákat tartanak, minden korosztálynak. Nos így találtunk ide :) Ez egy vadi új hely decemberben nyított ,és a terem, és az eszközök is fantasztikusak. Van balett, küzdő sport a fiúknak és szertorna. Mi ezt választottuk. Az én csoportom a bukfenc, ahová 3-5 éves korig járnak a gyerekek. A héten már kétszer is voltunk, hiszen heti 2 x fogok járni hétfőn és szerda délután. Ilyenkor mamsz korán jön értem az oviba, ahogy felkeltem és meg uzsonnáztam már indulnk is! Már az első alkalommal otthon éreztem magam, mindenki nagyon kedves és maga hely nagyon igényesen kialakított. Illetve minden a gyerekeről szól, arról, hogy jól érezzék magukat, no és persze a szülők is. Az első órá úgy telt, hogy beszabadultam a terembe, ahol minden nagyon izgalamas és színes és mindent ki szerettem volna próbálni. És ez így is lett, persze van az órának egy menete, amihez nem ragaszkodtak, de volt, hogy végig tudtam csinálni a kis akadály pályát pl: (babzsákokon menni, átbújni, az úgródeszkán dobbantani, a gerendán végig sétálni) Sőt, mivel mamsznak régen a tesi tagozatos suliban gerendáznia kellett (elég vicces tudom engem elképzelni) így nagyon meglepődött az oktatóval együtt, hogy bár senki nem mutatta, soha sem láttam még ilyet valahogy ösztönből, szép lábemeléseket csinálok rajta, ahelyett, hogy végig sétálnék :) Aztán a nyűjtóra úgy felpattantam, vagyis egyedül felültem, hogy csak na! A bordásfal már gyerekjátéknak tűnt, a kedvencem mégis a gyűrű, ahol imádok csüngeni. Megkapaszkodom, közben felhúzom a térdem és miközben fognak hintázok rajta előre-hátra illetve köröket írunk le, ez tetszik a legjobban nekem. Aztán az óra utolsó felében történik a legizgalmasabb. Felfújnak egy óriási urgróvár szerűséget. Rá kell feküdnünk a földre, beindul a gép és egy perc alatt már a magasban is vagyunk, és kezdődhet az ugrálás!! Mondanom sem, kell ez mennyire tetszik. Persze ezen is kell feladatokat végezni, szerdán amikor újra mentem akkor egy kisfiúval voltunk ketten, és kúsztunk rajta, gurultunk, és természetesen ugráltunk mint az őrültek. Most még bent volt velem a papsz, de a következő alkalommal, már mindenki szerint egyedül megyek be az órára, mert már biztonságabn érzem magam és nagyon tetszik. Hogy a szülők ne az ajótban álljanak és kukucskáljanak, ezért van egy kis váró, ahol egy Tv-én követhetik nyomon, mit is csinálunk bent az órákon. Nagyon jó pofa, mamsz tegnap innen lesett minket. Örülünk, mert lelkes vagyok, amikor megkérdezték, hogy lenne-e kedvem járni, mondtam, hogy persze. És amikor mamsz jön értem, és mondja, hogy tudod hová megyünk most?! TORNÁZNI! Az meg, csak hab a tortán, hogy azt mondták az első alkalom után, hogy ügyes vagyok, erős fogásom van, és nagyon jó mozgásom, még jó tornász is lehet belőlem :) Szóval végre megtaláltuk azt a helyet, amit mindig is kerestünk nekem. Érdekes, hogy ahelyett, hogy hulla fáradtan jönnék haza, még jobban fel vagyok dobodva (bár reméltem, hogy ez elősegíti majd az alvást), valószínüleg, ez azért van, mert annyira tetszik nekem, és lelkesen csinálom. Csak így tovább kis tornászom!

Megy az ugrálás! A kép nem túl jó, üvegen keresztül fotóztam :/

Vége az órának, leeresztik az urgálót.....