Itt vagyok, itt vagyok, nem tüntem el :) Ahogy már írtam, megérkeztünk és végre itthon vagyunk. Kimondhatatlanul jó érzés itthon lenni. Mindent megnéztem, ellenőriztem, hogy megvan e. A játékokat a szobámat, minden átfésültem és jelentem minden a helyén van. Anya és papi is nagyon boldogok, olyan hihetetlenül jó érzés volt haza jönni. Először is nagyon vártak már minket a nagyszülök, a csalaád többi tagja is. Aztan ahogy beültünk a kocsiba, a kényelmes kis gyerek ülésem, a zöld fű, fák, rendezett utak, járdák!!! Ezek nekünk nagyon nagy dolgok :) Amikor hazajövünk mindig úgy érezzük magunkat mintha Svájcba vagy Ausztriába érkeznénk, bizony ekkora a különbség Szibéria és Bp. között. El sem tudjatok képzelni milyen érzés bejönni a kis házunkba, olyan mintha egy luxus villa lenne. Pedig ott sem vagyunk rossz körülmények között, na de itt! Végtelenségik tudnaánk írni, hogy mi hiányzott, a sajat kis ágyunk, az itteni illatok, a téliszalami, a hatalmas számítogép anyának ahol vannak ékezetek is :))))) (Bocsi de még nem mindig használom őket, ígérem igyekszem vissza állni)
De nehogy azt gondoljatok, hogy csak itthon örömködünk, rengeteg mindent csinláltunk amióta megjöttünk. Tegnap délelőtt voltunk bevásárolni, aztan papival a bankban, amíg anyának szép körmöket varázsoltak (Oh köszönöm istenem, hogy létezik manikür!) Délutan pedig elmentünk kicsit az IKEA-ba, nézelődni és vettünk is pár dolgot például kaptam egy nagyon kényelmes karfás széket a nappaliba, amiből majd tudok mesét nézni egyenlőre olvasásra hasznalom :) Ma pedig bemenntünk Fecóhoz a GO4-ba köszönni, kicsit megölelgetett, és persze kaptam egy kis ruha szállítmányt is a legutobbi New York-i útjáról. A nap fénypontjaként pedig meglátogattam a barátnőmet Hangát. Most már bátran mondhatom, hogy a legjobb barátnőmet :) Olyan nagyot nőtt mióta nem láttam, szalad mint a nyúl és közben folyamatosan mosolyog. Pár perc utan én is feloldóttam és elkeztünk játszani, dumálni. Kimondtam többször is a nevét, hogy Hangi :) Ő pedig simogatott engem! Áááá a szülök teljesen odavoltak, és örültek, hogy ennyire jól kijövünk. Egyenlőre az a leosztas, hogy én vagyok a főnök (hiszen egy picit nagyobb vagyok nála) ő pedig folyamatosan masirozik utánam (zabálni valóak :) Ezek a délutánok hiányoztak nekünk, hogy egy szuperfini meggyes diós süti mellett elbeszélgessenek a szülők, mi pedig felfordítsuk a lakás közben. Jaj de jó itthon! Nyugi a tervek szerint legalább 2 hónapot maradunk :) Legalább is én ezt hallottam.... :)
Sok sok puszi, különösen Hanginak!
Franci
Mai vendégségben
Íme a legjobb barátnőm :)
Már megint kezditek a fényképezősdit?!
Jaj Franci olyan jó, hogy itt vagy....
Mi ez, ha nem barátság?!
Az új kényelmes kis székem
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése