Tegnap délután hosszú fél év után újra találkoztam a legjobb barátnőmmel Hangával. Nem is értem, hogy telt el ennyi idő egymás nélkül, a lényeg, hogy többet ne történjen ilyen. A találkozó Hanga bölcsije szomszédságában volt a Vuk játszótéren. Még nem jártunk itt, nagyon helyes egy picike játszótér ahol aranyos figurák találhatók a mesefimből. Szüleink kiváncsian várták, vajon megismerjük-e egymást, mit lesz a reakciónk, de mondanom sem kell, rögtön egymásra hangolódtunk! Mit nekünk pár hónap kihagyás ott folytattuk ahol abbahagytuk, vagyis a tökéletes egyetértésben játszottunk. Hanga jött utánam aztán én mentem utána, utánoztuk egymást, kézenfogva sétáltunk, puszilgattuk egymást, öröm volt nézni minket. Egy hangos szó váltásunk nem volt, csúszkálunk egymás után huncutul szaladgáltunk, élveztük egymás társaságát. Köztünk különös kapcsolat van ezt nem nehéz észre venni, van valami ami összeköt minket egy láthatalan és megfogamazhatatlan dolog....Persze szeretjük a bölcsi társainkat és a többi ismerőst is de mi más dimezióban mozgunk. Vagyis igaz barátok vagyunk, ez még akkor kezdődött amikor anyáék pocakjában laktunk, és már akkor együtt jártunk tornázni :) És mi azon leszünk, hogy ez megmaradjon még nagyon sokáig. Friends Forever
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése