Visszatértem egy hatalmas utazásból hiszen amint az írtam már nektek elutaztunk, méghozzá Ausztriába. Eddig még rendben is lenne a dolog de Sölden 850 km-re van :) Csütörtök délelött becsomagultunk és útnak indultunk, hogy részt vegyek életem első besíző táborán mamissal és nanissal. Délután 1-kor indultunk ami nagyon jó időpontnak tűnt, hiszen reggel még kiszaladgáltam magam így rögtön alvással indítottam a kocsiban, így már Ausztriában voltunk amikor felébredtem. Hallgattunk zenét, játszottam a telefonnal, néztem Dvd-ét (enélkül nem indulunk mostmár hosszabb útra) és mindösszesen egyszer álltunk meg ebédelni. Innsbruck környékén 700 km után jött az első és egyetlen hiszti amikor azt kiáltottam haza akarok menni :) Mamisék nagyon büszkék voltak rám, tudjuk most már nem csak a repülést viselem ilyen jól hosszútávon, hanem az autókázást is. Este érkeztünk meg, már vártak minket Fecóék és persze Momo. Momo igazából Nono vagyis Noémi, mamis barátnője és kollégája akit ugye már régóta ismerek, de én így hívom őt. Megmutatták nekünk a szobánkat ami inkább egy lakosztályra hasonlított inkább, hatalmas nappali kandallóval és étkezővel itt laktam én :) Két külön hálószoba, fürdőszoba, gardrób meg amit csak akartok. Egyszerűen szuper volt! Volt hely bőven szaladgálni, mamisék aludtak az egyik szobában a másikban pedig Momo aki nagy barátnőm lett. Az első két nap délelőtt a bőséges reggeli útán felmentünk a Glecserre 2800 méter magasra. Nagyon jó levegő volt, és szikrázó napsütés. Kicsit rohangáltam a hóban, aztán ültünk a hüttében és finom virslit eszegettünk. Délután visszamentünk a szállodába, hogy alaudjak egy picit aztán jött a játék, vagy séta a faluban. Este együtt mentünk le vacsorázni ahol a 4 fogásos menünt nem bírtam igazán végigülni felváltva rohangáltak értem. Imádtam a liftet, már egyedül is feltudtam szaladni a lépcsőn sőt le is :) Tudtam melyik a mi szobánk ingáztam az étterem és a szoba között, aztán jött a lefekvés és az alvás ami mindig simán ment. Vasárnap amikor nem volt olyan szép idő akkor délelőtt elmentünk egyet pancsolni. Hát én annyira élveztem, hogy csak na folyamatosan mosolyogtam mint a tejbe tök, voltam a kis medencében, de anyáékkal a nagyban is. És Momoval csúsztam is párat, de ő valószínűleg jobban megijedt mint én úgy begyorsultunk. Jó nagyot aludtunk utána jaj de jól esett :) Hétfő délben indultunk haza Momoval kiegészülve, egy óra alvás után végig fent voltam, picit nyügősebb voltam mint az ide útnál de így is egy hős voltam! Este 9-re értünk haza pontban, a papi majdnem kitépett a kocsiból annyira várt már minket, nagyon hiányoztunk neki. Azt mondta a mamisnak, hogy egy beszélő kislányt hozott haza :) Hát igen...nagyon mondom már a magamét a legújabbak: Franci itt alszik. Hoppá ez már egy komoly mondat. Aztán: Egy perc és mutatom az egyet közben, Mit szólsz? és még hasonlók..... Papi azért nem jöhetett velünk mert, sajnos meccse volt a hétvégén de ha már itthon maradt rúgott nekem egy góóóólt! Amikor ezt megtudtam egyébként elkezdtem rohanni a szállodában kiabálva a következőt: Hajrá papis, hajrá papis Góóóóól :))))) Mindenki tudta aznap a meccs végeredményét. Köszönjük mégegyszer Fecó, nagyon jól éreztük magunkat. Jövőre lécre állok, reszkess Sölden :)
Végre felértünk a hegyre!
Én és a Merci :)
Akik meghódították a hegyet Én, Momo és Nanis
Már megint hó!!! Hiányzott ez nekem?
Tűzött a nap, kellett egy szeműveg is!
Szerény kis menedékünk :)
De jó a hütte teraszán napozni
Melyik lécet is válasszam?!
Aha, megvan ez kell nekem jövőre!
Húúú de jó itt bent a melegben....
A kis medence már nem olyan izgi!
Ez már annál inkább, kapaszkodj Momo!!!!
I love dundus
 |
A tiroli motorversenyző
:)
Mégegy kép és indulunk haza csajok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése