Élet a bölcsiben :)

Az én drága kislányom nagyon kötelességtudó, minden nap felkel időben, mert tudja, hogy megyünk a bölcsibe. Valamikor kiróbbanó jókedvvel, van amikor csak szimplán beletörődik, de persze olyan is van amikor nem annyira szeretne menni. Ma reggel például teljesen nagylányosan besétált a többikhez. Tudom, hogy szeret ott lenni, mert olyan még nem volt, hogy rosszkedvűen fogadott volna. Bár örül nekem, de nem akar soha egyből hazarohanni. Mindig azzal kezdi, hogy megpróbálja elmesélni, mit ebédelt. Ma amikor megérkeztem ünneplés volt, Eszter szülinapja alkalmából. Volt finom csokitorta, (az arcán is, tehát megkostólta) és buborék fújás amit talán soha nem fogok megunni. Miközben fújták a buburékokat lelkesen, addig Gabi néni megmutatta mivel szoktam mostanában játszani. Nos adott egy Ken (Barbi pasija) kinézetű baba, akit papisnak hiv. Eddig még nem is lenne gond ugye. Csakhogy nem egy tipikus Barbi baba kinézetű valaki a mamis vagyis én. Sokkal inkább egy miniatűr kislány aki Ken térdéig ér pontosan!!!! Az a mamis :) Nem kicsit nevettünk Gabival ezen :)))) Különben lenne Ken-hez méretben illő baba, de ő nem azt választja. De vajon miért? Az tény, hogy van köztünk 25 cm különbség, tehát a Norbi válláig érek, de nem a térdéig könyörgöm?! Vagy inkább az erő viszonyokra gondol, remélem nem :) Minden esetre jót derültem ma ezen, és kiváncsi lennék néha mi jár a kis agyában... Készültek ma képek is másik Gabi által (így különbözteti meg a két Gabit), így láthatjátok a legjobb pillanatokat a mai napból :)

Üdv:

Mamisa

Minden reggel megszámoljuk hányan is vagyunk

Aztán jöhet a torna!

Reggeli

És persze sok sok játék :)

Tündér lányok: Franci, Flóra és Emese vagy fordítva?! :))))))

Csízzzzzz :)

Játszunk az udvaron is

A hó nem zavar a csúszkálásban

És íme: Papis és mamis. Ha valaki nem lát engem kicsit zoom-oljon a képre :)

Újra indult nálunk az élet

És a blog is :) Két hét betegeskedés után, úgy döntöttünk nem vagyunk hajlandóak tovább betegnek lenni :) Így a mai nappal nekivágtunk mi is a hétnek, én bölcsibe mentem a szüleim dolgozni. Bocsi, hogy ilyen sokáig nem jelentkeztünk de én is beteg voltam mamis is, így nem nagyon tudtunk volna miről beszámolni, csak bosszankodni. Kicsit még álmosan indult a reggel, de láthatóan örültem, hogy végre mehetek a barátaimhoz játszani, nagyon örült mindenki nekem reggel :) Ebben a két hében méginkább beindult a dumagépem mamis szerint. A legújabb és legviccesebb mondásom: Azt a mindenit! :) Óriási, és folyamatosan csacsogok, már teljesen érthető összefüggő szövegeket. Ahogy apa mondaná, pezsgek, mint a plusz tabletta! Viszont nem szertetem korszakban vagyok ami annyit jelent, hogy senkit sem szeretek, persze nem gondolom így de azért folyamatosan mondogatom: Nem szeretem a nanist, nem szeretem a papist....és így jön mindenki sorba kivéve a mamist :) Majd kinövöm. A lényeg, hogy jobban vagyok, és szeretnék így is maradni egy jó ideig.Lapozzunk, jöhetne már a Február :)

Franci

Bizonyíték képpen, hogy már jól vagyok :)

Hóvirág is nyílik a kertünkben

Túl a nehezén

Egy elég nehéz hét ál mögöttünk... Kedd reggel lettem lázas, és ez egész 3 napig tartott. Folyamatosan csak lázat csillapítottunk, éjjel-nappal :( Voltunk dokinéniél aki azt mondta, elkaptam valami csúnya vírust, de nem kapatm gyógyszert, annyit mondott vigyük le a lázamat aztán majd meglátjuk. És mi ezt tettük. Pontosan 4 óráig hatott a lázcsillapitó, folyamatosan kaptam mindig a következő adagot. Volt, hogy anyáék ágyában aludtam, nagyon folyt az orrom is, taknyos lettem, köhögtem, és a legrosszabb, hogy nem volt étvágyam. Pénteken voltam először láztalan végre és azóta is az vagyok :) A takony és a köhögés megmaradt, de az fél lábbal is kibírjuk! Anyával így egész héten itthon voltam, folyamatosan az ölében ültem, mindehová mentem vele. Olyanok lettünk mint a kis koala macik :) Tegnap délelőtt már együtt mentünk bevásárolni az ebédhez, a kedvencemet ettünk, hal rudacskát kukoricás rizzsel. Ez mindig bejön :) Délután pedig almás pitét készítettünk mamissal és Nancy-vel, mert egész héten azt kértem anyától, hogy tésztát gyúrjak! Ma már kint játszom a kertben apával, de bölcsibe persze még nem mehetek. Jó dolog ez a bölcsi, de....Annyi mindent elkapok a többiektől. Még nem adjuk fel! Próbálkozunk, hátha megerősődik a szervezetem. Most hogy végre jobban vagyok és csak az orrom folyik, a mamis lett beteg, elkapta tőlem :( A jövőhéten reméljük minden jól alakul és vidámabb bejegyzésekkel jelentkezem.

Sziasztok :)

Munkára fel!

A mai nappal elkezdődőtt a családunkban a munka és megint mindenki dolgozik. Én már reggel 8-kor bölcsiben voltam, apa és mamis pedig 9-re mentek. Vagy inkább rohantak :) De sikerült mindenkinek beérni, és értem is időben jött a mamis szóval megoldottuk! Egész jónak tűnik így a dolog, örülünk, mert én jól érzem magam a kis társaságomban, papisnak is hiányzott már az edzés, mamisról nem is beszélve, aki picivel több mint 2 évet hagyott ki, így jól esik neki felnőttekel beszélgetni. Délután pedig amikor felkelek már itt vagyunk együtt hárman :)

Most éppen azt kiabálom az ágyban (rég aludnom kellene persze), hogy: Apa elbújtam! :)))))

Franci

:) Jobban

Vagyis jobban vagyok. Nem kiabáljuk el, de tegnap már teljesen jól voltam. Itthon nyugiban telt a nap, kezdtem kicsit unni a szobában, igy amikor papis hazajött este kimentem vele egy kicsit a kertbe és utcára sétálni. Jól felöltöztem, de érdekes mert sokkal jobb idő volt mint napközben. Este mondták már apáék (álljunk csak meg egy pillantara, pár napja igy hivom papist, nem tudni miért de mamis maradt egyenlőre mamis), hogy ha reggel is jól vagyok mehetek bölcsibe. Erre jött egy kis momólóg Francitól: Nem bölcsi, nem szeretem!Kérdezzük csodálkozva miért? Majd jön a válasz: Marci, menj már, sicc, én sirok, ööööööööö és sirást imitál és mutatja, hogy ellökték. Nos, a következő történhetett. Valószinűleg az én angyalkám csinálhatott valamit Marcival aki a bölcsi legnyugodtabb gyereke amúgy, és ő erre mondta, hogy menjen el, sicc és ellökte! De ez olyan mély nyomott hagyott az én érzékeny kis mackómban, hogy nem akart menni. Ma reggel amikor bementünk, megkérdeztük Gabinénit az esetről, azt mondta elképzelhető, hogy ez történt de semmi komoly nem lehetett, arról ő tudna :) De ahogy ezt előadta, és elmesélte az elképeztő volt. Most már történeteket mondd el, elájulok! A legújabb dumája: Bocsánat szerintem ez az enyém! :))))))))))))))))))

Az újév első napjai

Sziasztok!

Itt az újév, és már most nagyon sok minden történt velem. A hétvégén sokat szánkóztam papissal, de volt, hogy Fecóval is hiszen esett friss hó. Aztán vasárnap megszületett a kis másodunokatesóm Barna, remélem jó játszópajtás lesz belőle, de még egy kicsit várni kell, hogy nagyobb legyen :) Meglátogattuk a mamáékat is, akinek új kiskutyájuk van egy németjuhász kölyök úgy hívják, Donna. Még inkább csak távolról figyelem őt, biztos jó barátok leszünk majd. Hétfőn aztán végre mentem bölcsibe, mert vége lett a téliszünetnek. Nagyon örültem, mert folyamatosan kérdezgettem, hogy mikor megyek már! Ezek voltak a jó hírek, most a kevésbe jók: a két ünnep között elkezdtem szedni egy gyengébb anitibiotikumot mivel nem múlt el teljesen a taknyosságom. Csak húzódott húzodótt, de 100%-s sajnos nem lettem, így elkezdtük szedni. Egyik napról a másikra jobban is lettem és amikor már szinte végeztem vele, sajnos jöttek a pöttyök, a kéz láb feldagadása mint a múltkor :( Kiderült, hogy allerigás vagyok a penicilinre. Nem bírja a szervezetem és így kiüt rajtam. Kaptam kúpót és jobban is lettem, de ma reggelre sajnos vissza jöttek a puklik és bedagadt a szemem is. Sajnos amíg nem ürül ki a szervezetemből teljesen addig jönnek ezek a fránya piros pöttyök és puklik. Nem festek valami jól, de ezt leszámítva jól vagyok annyi, hogy jóval nyűgősebb vagyok. Remélem most már túlleszek rajta és mehetek vissza a barátaimhoz a bölcsibe. Annál is inkább, mert hétfőtől mamis visszamegy dolgozni amíg én bölcsibe megyek ő bemegy az irodába. Eddig itthonról dolgozott ami annyit jelent, hogy a laptopot ütögetni és csúnya szavakat mondogat halkan, szóval papissal szerintük jobb lesz így mindenkinek :)

Ő itt Donna kutya, aki nem is olyan pici ahogy hittem

2011! Egy újabb reményteli év kezdete

Boldog új évet kívánunk mindenkinek!

Egy kis visszatekintés 2010-re: Nos, mi is történt velünk :) A legnagyobb változás a ruhaméreten kívül talán az hogy beszélek. Ebben az évben voltak meg az első szavak és év végére a mondatok. Ebben az évben kétszer jártam Szibériában összesen 10 hetet töltöttem ott. A legnagyobb változás az életünkben az volt, hogy hazaköltöztünk nyár végén, és ezzel lezárult egy korszak. Májusban megkereszteltek és most már hivatalos keresztszüleim vannak. Szeptemberben elkezdtem bölcsibe járni, ami idén a legjobb döntésünk egyike volt, hiszen imádom (már kérdezgetem mikor megyek már megint) és nagyon sokat fejlődtem. Idén voltam először síelni is, de ebben az évben már lécre is állok ha minden jól alakul! A december pedig a legjobb hónapunk volt tele ajándékkal, barátokkal és rokonokkal! Nagyon tartalmas évet zárunk, és pont ilyen jót kívánunk magunknak 2011-ben is :) Izgalmas lesz ez nem kétséges, velem csak az lehet. Csak egészség legyen a többit megoldjuk!